Sütik használata az Oetker.hu oldalon

A jelen weboldal sütiket (cookie-kat) helyez el az Ön számítógépes eszközein, hogy biztosítsa az oldal jobb működését és hogy segítsen nekünk és partnereinknek átlátni, hogy Ön hogyan használja az oldalunkat. Amennyiben folytatja az oldal használatát (kattint, navigál, görget az oldalon) illetve ha eltávolítja ezt a sütikre vonatkozó figyelmeztetést, az a sütik alkalmazásához és használatához való hozzájárulásnak minősül. A sütikkel és eltávolításukkal kapcsolatos további információkért kérjük tekintse meg adatvédelmi elveinket.

Required cookies
These cookies are necessary so that the basic functions of the website can be used.
Required and performance cookies
The performance cookies also help analyze the use of the website, so that we can continuously measure and improve the quality.
Required, performance, marketing and third party cookies
These marketing & third party cookies also help us on other platforms to display personalized contents of dr. oetker.

Így készül a tökéletes élesztős tészta

Élesztős tésztát készíteni nem ördöngösség. Persze kell hozzá némi gyakorlat, de az alábbi egyszerű trükkökkel mindenkinek sikerülni fog. Csak egy jó adag odafigyelésre, no meg élesztőre lesz szükségünk. 

Szárított vagy friss élesztő?

Mindegy, hogy szárított vagy friss élesztőt használunk, a tészta elkészítéséhez mindkét fajta egyaránt alkalmas. Ha hirtelen kedvünk támadna otthon fonott kalácsot sütni, ám csak szárított élesztőt találunk a kamrában, akkor sem kell aggódnunk, mert a tészta épp olyan jól fog sikerülni, mint a hűtőpultból vásárolt friss élesztővel. Csak a csomagoláson található elkészítési útmutatót kell pontosan követni. Egyébiránt a kenyérsütésnél elengedhetetlen előtészta – a legtöbb esetben – az élesztős tésztáknál nem feltétlenül szükséges. Ha van kedvünk és időnk, persze készíthetünk előtésztát, a sütemény így táplálóbb lesz, tovább eláll, illetve hosszabb ideig friss marad. 

A kitartás megtérül!

Ha az élesztős tésztát emberi tulajdonságokkal ruháznánk fel, és egy szóval szeretnénk jellemezni, azt mondanánk: érzékeny. Figyelemre van szüksége, szereti a törődést. De megéri! Egy extra kör a dagasztókarral, vagy egy pár perccel hosszabb „masszázs” a kezünkkel – ezeket mind köszönettel fogja fogadni a tésztánk. Minél több törődést kap, annál szebben fog megkelni. Erről az élesztőben található élesztőgombák gondoskodnak, amelyek tulajdonképpen „megeszik” a liszt keményítőjében található cukrot, majd többek között alkoholt, aromákat és szén-dioxidot állítanak elő belőle. A tészta megkel, térfogata megnő, ez pedig a sült tészta egyenletes, levegős, légies állagáért felel. De vigyázat: a tészta túl is tud kelni.

Fontos a megfelelő időpont

Amikor a tészta kel, buborékok képződnek benne. Ezek a buborékok azért maradnak a tésztában, mert a keményítő egy része az élesztőgombák hatására még nem alakult át cukorrá. Egyszer aztán elérjük azt a pontot, amikor a keményítő már nem tudja visszatartani a szén-dioxidot, és a tészta összeesik, azaz a buborékok kiszöknek. De ehhez persze sokáig kell keleszteni a tésztát. A legtöbb receptben két kelesztési időt adnak meg, először egy hosszabb, nagyjából 1 órásat, amikor a tészta a kétszeresére nő. Az olyan süteményeknél, ahol a megkelt tésztával még dolgoznunk kell (pl. fonott kalács), ott a sütést megelőzően még egy rövidebb, pár perces kelesztési idővel is számolni kell. 

A kelt tészta melegben érzi jól magát

A tésztát lehetőleg meleg helyen kelesszük, hiszen ott érzi magát a legjobban. Ne legyen túl meleg, legfeljebb 40 °C. Télen a legjobb valamilyen kisebb helyiségben keleszteni a fűtőtest mellett, vagy az ágyban, ágytakaró alatt. Ha ezt túl merésznek érezzük, a sütő is jó megoldás lehet. A mosogatóban szintén meg tud kelni. Töltsük fel langyos vízzel, majd a tésztát tállal együtt tegyük bele a vízbe. 

Semmiképpen sem akar megnövekedni a tészta? Van megoldás! 

Természetesen előfordulhat, hogy a tészta semmiképpen sem akar megkelni – mint mondtuk, érzékeny lélek. Elképzelhető, hogy nincs elég tápláléka. Egy csipet cukor cselekvésre bírhatja a tésztában az élesztőt, így növekedésnek indulhat. Az is gond lehet, ha túl hidegben kelesztjük, ilyenkor egyszerűen rakjuk melegebb helyre. Figyeljünk azonban arra is, hogy ne melegedjen fel túlságosan a tészta, ekkor sajnos menthetetlenné válik. Ha a tészta túl kemény, megpróbálhatunk némi nedvességet beledolgozni. Kövessük a régi mondást: jó munkához idő kell, akár vizet, akár tejet használunk, a langyos folyadékot lépésről lépésre, lassanként adagoljuk-gyúrjuk a tésztához.

Mi a helyzet a fagyasztással?

Itt már egészen eltérőek a vélemények. Mi nem ajánljuk, mert a tészta minőségének rovására megy. Fagyasztás hatására megnövekszik a tészta folyadéktartalma, azaz a felengedett tészta vizessé válhat, sőt néhány helyen fel is szakadhat. Ha mégis lefagyasztanánk, akkor azt abban a sütőformában tegyük, amelyben később majd sütjük a tésztát. A megformázott tésztát a formával együtt jól csomagoljuk be frissen tartó fóliába vagy fagyasztótasakba, gyorsan fagyasszuk le, így akár 6 hónapig is eláll. Amikor fel szeretnénk használni, vegyük ki a fagyasztóból, tegyük át a hűtőszekrénybe, és hagyjuk ott egy éjszaka alatt kiolvadni. Másnap a szokott módon, meleg helyen hagyjuk megkelni. Ezután a recept leírása szerint süssük készre.

Tradicionális receptek

Az élesztős sütemények és kenyerek gyakran kötődnek ünnepnapokhoz. A keresztény országokban például húsvétra többféle kalácsot sütnek, a sütéssel ér véget a böjti időszak. Amíg a kerek sütemény a Nap erejét, addig a fonott kalács az ember és Isten közötti kapcsolatot szimbolizálja. A tésztához rumba áztatott mazsolát vagy különböző olajos magvakat is szoktak gyúrni.

Élesztős tészta: így készül

Elég az elméletből, jöjjön a gyakorlat! Következzen az egyszerű alaprecept az élesztős tésztához.

Variációk kalácsfonásra

Kié a legszebb copf, azaz fonat? Semmi pánik, ezzel az egyszerű leírással mindenki csodás fonatokat készíthet. Választhatunk klasszikus fonást 3 szállal, de többet is kihozhatunk belőle. Legyen mondjuk 5? Vagy 9? Csak bátran, mindenhogyan finom lesz! 

Ötös fonással

Ötös fonással

A tésztát lisztezett felületen átgyúrjuk, és 5 azonos méretű darabra vágjuk. Ezt az 5 darabot egyesével kb. 40 cm hosszú hengerekké sodorjuk. A végeket az egyik oldalon összenyomjuk, majd ezután úgy rendezzük el a tésztahengereket, hogy 2 balra, 3 pedig jobbra helyezkedjen. 

  • A jobb legszélső hengert megfogjuk, és felülről a két baloldali henger közé fektetjük. Ezután a bal szélső hengert felülről átemeljük, és a két közvetlenül mellette elhelyezkedő henger közé tesszük. 
  • Balról a 2. hengert megfogjuk, és felülről áthajtjuk jobbra a közvetlenül mellette lévő henger felett.
  • A hengereknek ezután úgy kell elhelyezkedniük, mint kiinduláskor: 2 balra, 3 pedig jobbra.

Ha ezzel megvagyunk, a fenti folyamatot újrakezdjük, és addig ismételjük (kb. 4-5-ször), amíg a hengereket teljes hosszukban befontuk. Végül a végeket összenyomjuk. 

Figyelem: A fonat fonás közben balra lefelé tart majd, ez a fonás velejárója. 

A fonatot sütőpapírral bélelt sütőlemezre fektetjük, és 30 percet hagyjuk kelni. Végezetül a tetejét lekenjük tojásfehérjével, megszórjuk például csokipasztillával, és kb. 25-30 percet sütjük.

Kilences fonással

Kilences fonással

A tésztát lisztezett felületen átgyúrjuk, és 9 azonos méretű darabra vágjuk. Ezt a 9 darabot egyesével kb. 60 cm hosszú hengerekké sodorjuk. Ezután 3-3 hengerből külön 3-3 klasszikus fonatot fonunk. Az első 3 henger végeit az egyik oldalon összenyomjuk. A jobb külső szálat a középső szál felett átfektetjük, majd a bal szélső szálat a középső szál felett átrakjuk. És így tovább, amíg a szálakat végig befontuk. 

Amikor mindhárom fonat kész, ezeket is klasszikus fonattá fonjuk. Ehhez a 3 már elkészült fonatot az egyik végüknél összenyomjuk, és hasonlóan megfonjuk. A fonást addig ismételjük, amíg a hengerek egyenletesen el nem fogynak, a végeket összenyomjuk. 

Figyelem: A fonat máshogy fog kinézni attól függően, hogy a szálakat alulról felfelé vagy felülről lefelé fontuk-e. 

A fonatot sütőpapírral bélelt sütőlemezre fektetjük, és 30 percet hagyjuk kelni. Végezetül a tetejét lekenjük tojásfehérjével, és kb. 25-30 percet sütjük. Miután kihűlt a kalács, cukormázzal vagy marcipán sárgarépákkal díszíthetjük. 

Csomózva

Csomózva

A tésztát lisztezett felületen átgyúrjuk, és 4 azonos méretű darabra vágjuk. Ezt a 4 darabot egyesével kb. 50 cm hosszú hengerekké sodorjuk. Az így kapott 4 hengert lefektetjük kettős kereszt formában a következőképpen. Először keresztben lefektetünk 2 hengert, majd a maradék 2 hengert hosszában keresztezzük a lefektetett 2 hengerrel. Az alsó vízszintes hengert a jobb függőleges fölé emeljük, a felső vízszinteset pedig a bal alsó függőleges fölé helyezzük. Az így kapott forma kettős keresztre emlékeztet, a középpontból két szál megy jobbra, balra, felfelé és lefelé, azaz mind a 4 irányba. 

A fonást egy olyan szállal kezdjük, amely egy másik szál alól bújik elő, például a jobb felső szállal. Megfogjuk ezt a szálat, és az óramutató járásával megegyező irányban a szomszédos alsó szál fölé fektetjük. Ezt az eljárást mindegyik szálpárnál megismételjük. Amikor visszaértünk a kiindulási ponthoz, elölről kezdjük a folyamatot, de most az óramutató járásával ellentétes irányban. Ehhez az alsó, jobbra néző szálat a jobb felső szál fölé tesszük. Ezután a következő szálat a szomszédos szál fölé fektetjük. Ezt addig folytatjuk, amíg körbe nem értünk. Ha ezzel is megvagyunk, harmadszor is körbefonjuk a szálakat, ezúttal ismét az óramutató járásával megegyező irányban. Amikor végeztünk (azaz végigfontuk a szálakat), a végeket egyszerűen a csomó alá hajtjuk, óvatosan hozzátapasztjuk. Így jön létre az egyenletesen megformázott csomó. 

A fonatot sütőpapírral bélelt sütőlemezre fektetjük, és 30 percet hagyjuk kelni. Végezetül a tetejét lekenjük tojásfehérjével, megszórjuk pisztáciával vagy mandulával, és kb. 25-30 percet sütjük.